FŰ-FA…

 Fű, fa, virág

Fű, fa, virág, fecskefészek, 

része a világnak.

Ujjbegyeden egy katica

vígan sétikálhat.

Rézkarc éles,

tűhegy pontos, 

mákszemnyi, parányi:

fűszálak közt gombot, gyöngyöt, 

meg lehet találni.

Kút láncára hajnalka fut, 

indulhat a napod.

Árnyékodat

este felé

szögre akaszthatod.

Szél lapozta

Mire megy ki a játék,

mitől fordul a kocka?

Szél a könyvet ettől eddig, 

olvasatlan átlapozza.

Nem láthatod az utat 

egyenesnek vagy görbének. 

Van eleje, van vége, 

mégsem kerek a történet.

Nyeregben maradt a vitéz? 

Becsületén nem esett folt? 

Tüzet okádott a sárkány? 

Tisztességes küzdelem volt?

Hiányoznak a részletek. 

Hányszor fordult át a kocka? 

Szél a könyvet ettől eddig, 

olvasatlan átlapozta.

Árny- játék

Nyílik a doboz, holdfény reflektoroz. Árnyékot vetnek, megelevenednek, holdfényre gyűlnek, lesznek és eltűnnek: árnyak, figurák, tüllök, csipkeruhák...

Megkoronázva hegyek-völgyek árnya, fák sziluettje

feketére festve, virágok, felhők, fekete napernyők, fekete darvak...

Vége nincs a dalnak?

Kezes- bárány

A paraván fent kötélre csipeszelt fehér lenvászon elhagyott padláson.

Nézz a kosárba, ide vannak zárva: kézbe vehető, néven nevezhető

kezesbárányok,

puha kesztyűs bábok. Álmok, emlékek, faragott kellékek,

cifra hátterek. Levegőt se vegyek? Lármás kereplő.

Ki a főszereplő?

Kérdések

Hátborzongató

és gyönyörű egyben: 

riadt varangy ül 

nyirkos tenyeremben.

Szíve ver, lüktet:

lesz eső? Hol a part? 

Kérdésre kérdés: 

honnan jön? Merre tart?

Szemében látom, 

ahogy ő lát engem. 

Kinevet, borzong? 

Tetszik-e a versem?

HA JÁROK KÖZTETEK

megjöttek tegnap a fecskék talán hangomat követték ide-

fele

nyitva van minden ablakom szabályt nem kell már tartanom

csapong-

hatok

a kék ég mély és végtelen madarat dob fel két kezem —öröm-

ködöm

szóra szó sárgyöngy a forma tükrömet rímekkel fogja össze —

jössz-e

ujjamon napot pörgetek szellő ha járok köztetek szabad

vagyok

2020.06.11. LIGET