MOST ÉS



Te vagy? megrebben a függöny.

Ne tagadd, figyelsz minket!

Arcunkról az idő, a könny,  

lemosta rég a sminket.


Ráncokba botlik az ujjad.

Egy könyv a polcon eldől.

Ahogy lennie kell, úgy van 

minden — most és kezdettől.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

VÉGTELEN

gyöngyöt rejt